A Lélek szava | A tragédia szembenézésre késztet, 2. rész
Az antik és modern kultúráról Acél Zsolt atya, piarista szerzetes, klasszika-filológussal folytatott beszélgetés 2. része
Megváltott világban élünk. Krisztus megváltó tettére alapozzuk azt a reményünket, hogy még ha a jelenben szenvedünk is, a történet jó véget ér, és egyszer együtt lehetünk majd Vele a mennyországban. De mit kezdjünk azokkal a történetekkel, amelyeket olyan szerzők írtak, akik nem ismerték Krisztust, vagy éppen nem akarnak tudomást venni róla? Lehet-e, szabad-e Krisztus után olyan művet alkotni, amelyek a teljes reménytelenséget sugallják? A történetek, amiket mesélünk, nagy mértékben meghatározzák az önmagunkról alkotott képet, azt, hogy kinek gondoljuk magunkat úgy az egyén, a kisebb-nagyobb közösségek vagy az egész nemzet szintjén. Az igény a történetmesélésre, úgy tűnik, örök. De szabad-e "haszontalan" történeteket mesélni? És fogyasztani? És mit kezdjünk azzal, amikor egy kép, egy mozdulat vagy egy hang válik "erdetmítosszá", amire a mai digitális világ különösen alkalmas? Az antik és modern kultúráról Acél Zsolt atya, piarista szerzetes, klasszika-filológussal folytatott beszélgetés 2. része