Dr. Németh Emma SSS: Nemcsak hirdetni, de megélni, előélni az evangéliumot!

19/09/2024

Dr. Németh Emma magyarországi elöljáró ünnepi beszéde, Slachta Margit síremlékének felavatásakor


Excellenciás Püspök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!
Tisztelt Emlékezők! Kedves Testvérek!

Az első szó a köszöneté. Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy ez a síremlék elkészüljön és a mai ünnepre sor kerülhessen. Köszönöm azt is, hogy elfogadták a meghívást, és alapítónk születésének 140. évfordulóján eljöttek, hogy a síremlék felavatásával együtt emlékezzünk Slachta Margitra.

Ünnepelni, emlékezni jöttünk össze, de talán többre is. Azért is, hogy szemünk elé állítva, és az utánunk jövő generációknak is felmutatva az ő életpéldáját, abból útmutatást, erőt, lelkesedést meríthessünk. 

Thomas Mann figyelmeztet: "A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekszik." 

Mit jelent Slachta Margit szellemében cselekedni?

A két világháborút és egy forradalmat megélt, hihetetlenül tevékeny Slachta Margitról sokféle méltatást hallottunk. Írásaival és tevékenységének leírásával számos kötetben találkozhatunk, és a síremlékre felkerülő QR kód segítségével is sok mindent megtudhat majd róla a temetőlátogató.

Életének legfőbb üzenetét, értékrendjét és célját talán mégis a síremlék szimbolikája és a sírkőre felírt mondatok közvetítik legkifejezőbben az utókor számára. Egy szűk kaput látunk, a sírkőre írt mondatok pedig így hangzanak: A szűk kapun menjetek be. Programja a Tízparancsolatot érvényesíteni a törvényhozásban.

Ezek a mondatok azt is kifejezik, hogy pusztán emberi elgondolásra nem építhető emberhez méltó társadalom. Egyéni és társadalmi életünket a Tízparancsolatban is kinyilatkoztatott erkölcsi törvény, a szeretet törvénye szerint berendezve és élve lehetünk igazán boldogok, és csak így juthatunk át a szűk kapun. Ahol a társadalom mégis a gyűlöletre, erőszakra, a más vélemények elnyomására, ideológiákra, influenszerekre és manipulációra épül, vagy akár egy viszonylagos közmegegyezés alapján korlátozza vagy elnyomja a krisztusi igazságok és jogrend gyakorlásának kereteit, ott a társadalmi élet fokozatosan felbomlik és szétesik.

Ha az ember az isteni törvényektől elszakadva próbál a másik embernek erkölcsöt adni, törvényeket alkotni, abból legfeljebb névleg lesz jogállam, valójában pedig diktatúra. 1947 júliusában így fogalmazott Margit testvér: "az ember nem abszolút jogalkotó, nem abszolút törvényhozó. Nem tehet be mindent a törvénybe, amit akar (…) A természetjognak, vagyis a Tízparancsolatnak a törvényalkotásban való érvényesítése nélkül nem marad fenn tartósan a társadalom, mert visszavonhatatlanul be kell következnie mindenki harcának mindenki ellen, be kell következnie az osztálydiktatúrának a másik féllel szemben."[1]

Jól látta azt is, hogy a háború már csak következmény. A földi pokol tüzét a krisztusi igazságok és jogrend megtagadása gyújtotta meg.[2] A világháború tulajdonképpen Isten ellen folyik, páncéllal és sisakkal, puskaporral és ágyúkkal nem vívható meg, csak a szeretet fegyvereivel."[3]

Úgy gondolta, hogy a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben betetőzést nyer.[4] Az ország és a társadalom állapota szorosan összefügg az emberek lelkiállapotával. Az áhított szép új világot nem lehet az egyes emberek belső magatartásának megváltoztatása, azaz megtérése nélkül felépíteni.

Rendbehozni a szénánkat és az ő szellemében cselekedni

Slachta Margit példája és üzenete ma is aktuális. Napjaink eseményeit, erkölcsi hanyatlását, botrányait, a határaink mellett és a világ számos más pontján folyó háborút látva mégis úgy tűnik, mintha nem tanultunk volna a múltból. Egy olyan korban, amikor Ferenc pápa szerint "a történelem visszafordulni látszik"[5], a keresztények nem vonhatják ki magukat a társadalom megújulásának szolgálatából. Minden építkezés az első kő lerakásával kezdődik. Személyes elkötelezettségünk naponkénti megújításával mi is építői lehetünk az emberhez egyedül méltó krisztusi világnak.

Nemcsak hirdetni, de megélni, előélni az evangéliumot!

Ez a társadalom megújításának az útja, ami alól ma sem térhetünk ki, ha kereszténynek szeretnénk nevezni magunkat.


[1] Slachta Margit beszédei a magyar parlamentben,. 334. old
[2] V.ö. Slachta Margit: Társaságunk szellemi arcképe, A Testvér, XIV. évfolyam 10. szám, 1943 október
[3] V.ö. A Rossznak szervezett harca Isten Szentlelke ellen, A Lélek Szava, 1934. 1. szám
[4] Mona Ilona: Slachta Margit, 207. old.
[5] Fratelli tutti, 11

Fotók: Magyar Kurír/Lambert Attila